A következő címkéjű bejegyzések mutatása: amazon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: amazon. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. július 21., hétfő

Hatszázezer könyvet hány nap alatt olvasnál ki?

600000X3/365=4931,5, azaz cirka 4900 év, csak olvasással eltöltve, ha három naponként végzel eggyel!

Korlátlan mennyiségben férhetnek hozzá mintegy 600 ezer e-könyvhöz és hangoskönyvekhez az Amazon internetes áruház új, pénteken bemutatott előfizetését választó felhasználók, egyelőre csak az Egyesült Államokban.

Az e-kereskedelmi óriás ebook olvasójának, a Kindle-nek a népszerűsítésére nagy volumenű promócióba kezdett.


Az Egyesült Államokban, aki most előfizet a Kindle ebook olvasón, akkor közel 600 ezer elektronikus könyvhöz jut hozzá. Az első hónap díjtalan, míg a további előfizetés díja havonta 10 dollár, vagyis közel 2300 forint. Emellett az Amazon többek között a YouTube-on is "Kindle Unlimited" című szpotjával igyekszik minél több ügyfelet bevonzani - olvasható a W&V írásában.
A Kindle unlimited nevű új szolgáltatás előfizetői mintegy kétezer hangoskönyv közül is választhatnak. A tervek a héten már kiszivárogtak, amikor az Amazon online bemutatta a szolgáltatást, majd nem sokkal később eltávolította az információt.


A kínálatból viszont hiányoznak öt nagy amerikai kiadó, a Hachette, a HarperCollins, a Macmillan, a Penguin Random House és a SimonÚSchuster kötetei.
Hasonló díjazású konstrukció mostanában a zeneszolgáltatások terén hódít, a Google, a Spotify, a Deezer és az Rdio is fix havidíjért teszi hallgathatóvá zenei katalógusát. Magyarországról még nem elérhető, de hasonló üzleti modellt használ a Netflix online téka is, amelyen a néhány dolláros havidíj ellenében minden film korlátlan alkalommal újranézhető.

A kampányspot az alábbiakban tekinthető meg:



Forrás: 2014-07-18 12:55 [Médiainfó - www.mediainfo.hu]

2014. január 18., szombat

A média pörgette fel a Mein Kampfot

Kamuhír, de egyben önbeteljesítő jóslat is volt, hogy digitális bestseller lett a Mein Kampf – állítjaegy médiablogger. David Gaughran szerint a Guardian, a Huffington Post és a Fox News is aVocativ híre alapján írta meg a sztorit, amivel csak egy baj van: valójában nem volt igaz, amíg a média fel nem fújta.
A szerző emlékeztet: egy egyszerű eszközsegítségével visszamenőleg is követni lehet egy-egy e-könyv népszerűségét az Amazonon. A Mein Kampfról ez alapján az derül ki, hogy 2013 októberében pörgött fel a könyv, miután 99 centre, azaz 220 forintra vitték le az árát (miközben ingyen is le lehet tölteni kalózkiadásokat).
A Mein Kampf az Amazon-könyvek közül napi mintegy 10 eladott példánnyal a 8-9 ezredik helyen mozgott egészen addig, amíg a népszerűségéről szóló hír be nem járta a világsajtót (beleértve azIndexet). Mikor a hír berobbant, a könyv is összekapta magát: január 11-én elérte legjobb helyezését, az 592. helyet körülbelül 200 napi eladott példánnyal.
hitler-chart.png
Nagyobb méretért kattintson a fotóra!Fotó: davidgaughran.wordpress.com
„Ha műfajokra és alkategóriákra szűkítünk, az Amazonon könnyen generálhatunk olyan bestsellerlistát, amin a legnépszerűbb darabokból is csak napi pár példány fogy” – emlékeztet a szerző, aki szerint a Mein Kampf egy egyszerű önbeteljesítő jóslat miatt lett átmenetileg népszerűbb.
Forrás: http://index.hu

2013. december 19., csütörtök

Karácsonyi ebook-körkép

Ha egyetlen kütyüt kér, akkor legyen az e-könyv

2013. 12. 18. 16:28
Tableten mindig facebookozók zaklatnak: csak célhardveren lehet nyugodtan olvasni. Már a magyarok számára is elég nagy az e-könyvek kínálata.
Miért vegyen fekete-fehér e-könyv olvasót táblagép helyett? Mert az e-tinta képernyővel szerelt eszközökön az olvasás ugyanolyan kényelmes, mint a papírkönyveknél, ráadásul az olvasást sohasem szakítja meg rajta egy bejövő e-mail vagy Facebook-üzenet. Árban egyébként már fej-fej mellett haladnak a tabletek és az e-könyves eszközök, de míg ötvenezer forintért csak fapados táblagépet lehet venni, addig ennyiért az olvasók közül már a beépített világítással is felszerelt csúcsmodelleket lehet megvenni.

Már a magyar is vehet e-könyveket
Egészen a közelmúltig a Magyar Elektronikus Könyvtár ingyenes kötetei mellett gyakorlatilag lehetetlen volt legálisan e-könyvet vásárolni (csak néhány kisebb kiadó foglalkozott velük). Októberben azonban a Telekom közös elektronikus könyvesboltot indított a német Txtrrel, ahol e sorok írásakor több mint háromezer magyar nyelvű e-könyv érhető el, a papírkiadáshoz képest általában ezer-ezerötszáz forintos kedvezménnyel. A megvett köteteket később bármikor újra le lehet tölteni akár másik hardverre vagy táblagépre, telefonra is.

A boltban néhány hónapja megjelent magyar bestsellerek digitális kiadásai is elérhetők szabványos .epub formátumban, amit az ingyenes, magyar nyelvű menüvel bíró Calibre szoftverrel egyszerűen át lehet alakítani. Mivel a hazai boltokban megvehető olvasók többsége eleve ezt a formátumot támogatja, az átalakítást csak az Amazon Kindle olvasót használóknak kell elvégezniük. A többi magyar e-könyves boltot az olvasóeszközöket árusító Koobe.hu listáján lehet megtalálni.

Tok is jár a legolcsóbb kütyühöz
Huszonnégyezer forintot kérnek el a táblagépeiről ismert Wayteq nehezen megjegyezhető xBook-60w nevű olvasójáért, amelyhez alapból jár egy műbor tok. Kissé kopogósak rajta a lapozógombok, de nem elviselhetetlenül. A készülékből a HD jelű változatot érdemes megvenni, mert azt nagyobb felbontású, 1024x768 pixeles képernyővel szerelik, a régit pedig csak 800x600 pixelessel, az áruk viszont nagyjából ugyanannyi. A nagyobb felbontású kijelzőn szebbek a betűk, ami itt és most kulcsfontosságú.


A Wayteq olvasója jó képernyővel, kissé kopogós gombokkal bír
Forrás: Origo
A dobozban ezeken kívül egy miniUSB kábel van, erről lehet tölteni a készüléket számítógépről, és ezen keresztül lehet a könyveket is átmásolni rá. A rivális típusokban az okostelefonokon is alkalmazott microUSB csatoló működik. A menü magyar nyelvű, és a kütyün eleve megtalálható néhány száz magyar nyelvű hazai és külföldi irodalmi klasszikus: ezek már nem jogdíjköteles alkotások, megtalálhatók köztük például Tolsztoj és Mikszáth Kálmán regényei is. Elég sok esetben kell megnyomni a bal oldalról a második gombot, amivel a betűméret állítását is tartalmazó opciók jönnek elő.

Tíz különböző formátumú (.rtf, .doc, .pdf, .prc és .epub) könyvet másoltunk rá fel, ezek közül egy Word-fájl nem volt olvasható: a betűket nem lehetett felnagyítani úgy, hogy a sorok ne lógjanak túl a képernyőn. Gyakorlatilag már itt kiderült, hogy hiába támogatja egy eszköz az Office dokumentumokat, ha lehet, érdemes szabványos e-könyves formátumban felmásolni a könyveket, mert így a sorok, sortörések is normálisak maradnak. Ez azt is jelenti, hogy a letorrentezett, szkennelt újságokat sem lehet e-könyv olvasón lapozgatni. A Txtr-nél vett kötettel gond nélkül elboldogult.

Dizájnos olvasó is van olcsón
Letisztultabb dizájn, kompaktabb és vékonyabb kivitel jellemzi a Koobe 27 ezer forintos Slimbook HD olvasóját. Ez is azért viseli a jelzést, mert elődjénél nagyobb, 1024x768 pixeles e-tinta képernyője van. Ez a készülék tetszetősebb a Wayteqnél, bár matt műanyag felülete nagyon vonzza az ujjlenyomatokat, és elég furcsa, hogy a lapozógombjai csak bal oldalon vannak, de legalább kevésbé kopogósak.

A Koobe olvasója kevésbé pattogós, de fura, hogy csak baloldalt lehet lapozni rajta
Forrás: Origo
Ez a modell egy fokkal ügyesebben képes tördelni a .pdf fájlokat, de szkennelt újságot ezen sem lehet olvasni. Tesztdokumentumaink közül az egyik .doc fájlnál itt is kilógtak a sorok, tehát érdemes ezen is e-könyves formátumokkal dolgozni.  Ezen a készüléken is tapasztaltunk szellemképesedést, ami abból adódik, hogy a gyors lapozás érdekében az olvasó nem midnen képpontot frissít, aminek az eredménye az újságokban átragadó nyomdafestékhez hasonló. Azonban van mód átkapcsolni a frissítést olyan módba, amikor a lapozás kissé lomhább, de nem marad semmilyen szellemkép. A magyar nyelvű menü könnyen használható, és ehhez a készülékhez is adnak néhány száz darabos – kötelező olvasmányokat is tartalmazó – gyűjteményt.

A rövidlátó nagyinak is van már olvasó
A nagymama vagy nagypapa is e-könyveket olvasna? Számukra az egyetlen elérhető árú alternatíva a holland Icarus 8 olvasó, amely a hazai boltokban 46 ezer forintba kerül, egy műbőr tokért pedig további 6 ezer forintot kell fizetni. Ez az olvasó ugyanis jóval nagyobb a riválisoknál, nem 6, hanem 8 colos a képernyője, vagyis nagyjából akkora, mint egy iPad Minié, így akár lóméretű betűket választva is elég sok sornyi szöveg fér a képernyőre. A kisebb modellek használata nagy betűméret mellett kényelmetlenné válik, mert állandóan lapozni kell rajtuk.



Rémes a szoftvere, viszont hatalmas betűmérettel lehet olvasni az Icarus 8-on
Forrás: Origo

Sajnos ezzel az egy extrával ki is merül a készülék minden vonzereje, leszámítva a mellékelt több száz klasszikus művet. A készüléken kikapcsolható a szellemkép, a szoftvere viszont elég fapados, ha abbahagytuk az olvasást, és újra bekapcsoljuk az eszközt, muszáj újra megnyitni a könyvet a főképernyőn át. A magyarul nem tudó nyitófelületen a kiválasztott ikonokat csak egyetlen fekete sor jelzi, ami elég nehezen kivehető, ezért a nagyszülőknek úgy érdemes odaadni, hogy egyszerre csak egy könyv legyen rajta, akkor akárhova kattintanak, jó eséllyel az fog megnyílni. Később aztán meg lehet tanítani nekik a könyvek közötti böngészést is.
Ez volt az egyetlen olvasó, amelyik nem volt hajlandó kezelni a Txtr-en vásárolt, az összes többi eszközzel tökéletesen működő kötetet, és minden alkalommal bezárta. A gumiszerű műanyag bevonat eléggé megosztja a felhasználókat: a szerkesztőségben többen gusztustalannak találták az eszközt (kétségkívül nem Apple-dizájnú, de legalább nem csúszik ki a kézből). Ennél nagyobb baj az, hogy az összes gombján színtelenek a piktogramok, és a felület eléggé gyűjti az ujjnyomokat.

Nem csak a Kindle világít
Az Amazon csúcsmodell olvasójánál nagyjából tízezer forinttal olcsóbb a 43 ezer forintba kerülő Icarus Illumina HD, amelyet ugyanaz a holland cég gyárt, amelyik a nagyiknak szánt Icarus 8-at. Meglepő módon ennek a gépnek a szoftvere tud magyarul, sokkal egyértelműbb a kialakítása, és egyszerűbb a kezelés is, mert ez a kijelző érintésérzékeny. A másik fontos extra, hogy beépített háttérvilágítása is van. Ezt a jobb oldali frissítés gomb hosszú lenyomásával lehet be- és kikapcsolni, erősségét a lenyomása mellett a középső nyílgombokkal végezhetjük. Sajnos nem lehet a Kindle-höz hasonló, csupán derengés erősségűre állítani a megvilágítást, a legalacsonyabb fokozaton is elég erős marad a fény.


Az Icarus Illumina HD világít is, és normális a szoftvere
Forrás: Origo

Ehhez a készülékhez is járnak irodalmi klasszikusok, de ezen a Txtr-en vásárolt könyv is probléma nélkül megnyílt. Egyedül az furcsa, hogy keveredik az érintőképernyő és a hardveres gombok használata: például a beállítás menüt csak gombbal lehet előhívni, az ikonok között azonban már nem lehet a nyilakkal mozogni, csak az érintőképernyőn rájuk bökni. Ezen az olvasón legalább a gombok piktogramjai sem vaksötétek. A Kindle Paperwhite-tal ellentétben jó minőségű lapozógombok is vannak az eszközön.

Az e-könyvek Apple-je
A körkép végéről nem hiányozhat az Amazon Kindle-je, amely elindította az e-könyvek forradalmát. Már akkor is rengeteg magyar vette, amikor még Amerikából kellett megrendelni. Két fő típusa van, a Kindle és a Kindle Paperwhite, az előbbi 30 ezer, az utóbbi 50-55 ezer forintba kerül. Mindkét típus megvehető az amerikai internetes áruház mellett magyar boltokban is.


Csak az ötvenezer forintos Kindle Paperwhite tud világítani
Forrás: Origo

A két típus közül az alap Kindle-ben gyengébb (800x600 pixeles) felbontású kijelző van, a Paperwhite-ban pedig 1024x758-as. Ez utóbbi esetében a kijelző érintésérzékeny, és jó minőségű, derengéshez hasonló háttérvilágítással teszi lehetővé az éjjeli olvasást. Mindkét modell talán a legjobb minőségben van összerakva, lehet hozzájuk ezerféle tokot is vásárolni – akár egy iPadhez –, ezek többsége azonban elég drága.

A Kindle-ök nem tudnak .doc vagy .epub fájlokat megjeleníteni, és a .pdf-eket is elég rosszul kezelik. A .epubot a Calibre szoftverrel gond nélkül lehet átalakítani az Amazon .prc formátumára, a frissen vásárolt kötet is gond nélkül megjelent az eszközön. A hagyományos dokumentumok átalakítására az ingyenes Send to Kindle szoftver szolgál, amely elküldi a cég szervereinek a szöveget, az pedig wifin keresztül, átkonvertálva jeleníti meg a Kindle-ön. Miután a többi olvasónál is megtapasztaltuk, hogy igazán jól csak az e-könyves formátumok használhatók, ez igazából nem túl nagy hátrány. A főleg idegen nyelvű könyvekre vágyóknak ez az olvasó a jó választás, mert az Amazon kínálatából pár másodperc alatt megérkezik rá bármilyen kötet.

A legolcsóbb kütyüt a Telekom hozza
 Cikkünk élesítésével párhuzamosan jelentette be a Telekom, hogy árusítani kezdi a fapados, de nagyon olcsó Txt Beagle nevű olvasót. 

Ez a készülék is a papírhoz hasonlító e-tinta képernyővel bír - bár csak kisebb, ötcolossal -, de a hardver végletekig le van butítva. A memória csak 5 darab kötet tárolására elegendő, nincs wifi vagy beépített böngésző, a köteteket pedig kizárólag androidos vagy iOS-es Txtr appokból lehet átküldeni rá okostelefonról vagy táblagépről.


A fapados Txt Beagle olvasó
Forrás: Telekom
Húszezer forintos ára még akkumulátort sem tartalmaz, bár két ceruzaelemről az eszköz közel egy éves üzemidőt kínál. Az olvasót csak a Telekom fogja árulni, a fenti sajátosságai miatt inkább mobiltelefonnal együtt, akciósan vásárolva lehet jó vétel. A társaság egyelőre csak kiemelt üzleteiben árulja az olvasót, de januártól teljes bolthálózatában elérhető lesz.


2013. december 14., szombat

A jó bornak nem kell cégér


Az Amazon.com webmarketing sajátságai

(0 db hozzászólás a cikk alatt, reagálj Te is!)

Az Amazon.com1994-től jelen van az internetes kereskedelemben, de nagyjából 2006-ig nem definiálta magát az ágazat vezető, szemléletformáló vállalataként, csupán egy egyre nagyobb és nagyobb könyvkereskedelmi cégként terjeszkedett. Infrastrukturális felépítése, innovációs fejlődése viszont másfél évtized múltán abba a pozícióba lökte, ahol már a továbblépéshez át kellett vennie a kezdeményezést a további fejlesztések területén. Ez a paradigamaváltás elsődleges termékévé tette a Kindle e-könyv olvasó gépét, és fő irányvonalává az elektronikus könyveket.
A nagy hatalom nagy felelősséggel is jár, így ma már nemzetközi szervezetek jogszabályozásaival terelgetve építik a társadalmi jövőképet. Óriáscégeket szorítottak a konkurens e-bookok piacra dobására, kiadóóriások roppantak meg a nyomás alatt, és dollármilliárdok vándoroltak a print kiadványok piacáról az Amazon.com zsebébe. Mindezt azonban nem kísérte látványos reklámkampáyok sora, máig nem lehet a mobiltelefonok, ruhamárkák és üdítőitalok tévéreklámjaihoz hasonlítani az Amazon.com reklámfilmjeit. Miért? A cég filozófiája egyértelműen az, hogy a legjobb reklám az elégedett vásárló. Ennek igazolására ott van a Youtube-on fellelhető több száz, önkéntesen feltöltött tutorial video, ahol lelkes felhasználók ismertetik az Amazon.com új termékeit, megjelenő szolgáltatásait. (Pl.: http://www.youtube.com/watch?v=6fcUyU5Q-eU, http://www.youtube.com/watch?v=ThUQyi0BO_k) Magyarországon az e-könyvek áldatlan helyzetét tekintve talán még éveket kell várni az Amazon.com kereskedelmi megjelenésére, viszont már évekkel korábban elkezdődött a rajongóik általi terepelőkészítés: Az SF-portal, a Könyvkonnektor, az E-könyolvasó.blog, vagy éppen a saját gyűjtőoldalam a Facebookon, a Hungarian e-books csoport, hűen követi a cég fejlesztéseiről szóló híreket. Fordításaikkal a magyar közönség a legnagyobb mélységekig tisztába jöhet a külföldről megrendelhető készülékek használatával, a korlátozásokkal, sőt a warez lehetőségekkel is. Magának a cégnek a harsány reklámozás helyett így inkább a korrekt tájékoztatásra kell több figyelmet fordítania, amivel lehetővé teszi a lelkes felhasználóinak, hogy forrásokhoz jussanak. Elsődleges forrásként a weboldalukat kell megemlítenem. A honlap címe:www.amazon.com. Ezt a domain nevet még az első évben bejegyeztették, és változtatás nélkül használják azóta is. A design azonban hatalmas fejlődésen ment át: 1994-95:
amazonsite1994.jpg
Látható, hogy a végtelenül egyszerű design a konzervatív irányzatot, az informalitást helyezi előtérbe. A címnek kiemelt linkek talpas, Courier és Times betűtípusokkal megoldottak. Az olvashatóságot tovább nehezíti a szürkés háttér – ami talán a papír hatást volt hivatott elérni. Minthogy ekkor még a nyomdaipari kiadványszerkesztés alapjain nyugodott a webdesign, nincs mit csodálkozni ezen. A logó első verziója teljesen különbözött a maitól. A folyó szimbóluma egyértelműen a hasonló nevű Amazonas folyamra utal, míg nekem az amazon inkább az ókori mitoszok atletikus külsejű harcos nőit, és a hasonló hangzású, angol „amazingly” (meglepetést okozó) kifejezést jelentette. A hatalmas mennyiségű könyv, annak óriási forgalma utalhat ugyan a világ legnagyobb vízhozamát produkáló folyamóriásra, de ez, amint láthatjuk, mára igencsak háttérbe szorult. Már a következő évben elkezdődtek a változások az arculatban, és ha egy 1996-os oldalképet nézünk, máris felismerhetőek azok a jegyek, amik aztán sokáig egyediségének védjegyei maradtak:
amazon1997.gif
Elsősorban a hivatalos helyen, balra fent elhelyezett logó ötlik a szemünkbe. Az akkor még mindig az újságkiadás hagyományaiból táplálkozó design felveszi a bal oldalsávot (ekkor még vastag vonallal leválasztva), ami a kategóriák szerinti keresést segíti. Elsődlegessé válik a név, igaz, most még tipológiai túlzásnak tűnő nagy karakterekkel kiemelve. A betűk még a legtöbb helyen talpasak, de látszik a kísérletezési kedv. A színvilág is nagyot változott, és azzal nagyjából sikerült behatárolniuk a mostanáig használt alapszíneket, a sárgát, kéket, feketét és fehéret. A logó még a régi, ami így kisebb méretben már nem annyira egyértelmű: akár egy vízimadár sziluettjének is tűnhet. A bordó szín itt még a névhez társítani kívánt kísérlet. A 2008-as év más oldalon jelentett továbblépést. A folyamatosan fejlődő cég ekkor még a neten nem számított különösen nagy oldalnak, viszont mivel ebben az évben lépett ki a nemzetközi piacra, elkészült az amazon.co.uk oldala, ahol már a német piacot is kiszolgálták. A legkomolyabb lépést a maihoz sokkal hasonlóbb logó megalkotása jelentette és a netes rendelés webshoppos kivitelezése, a kor legfejlettebb keresőmotorjával szerelve. Az oldalsáv elvesztette a határoló vonalat, a fejléc viszont kissé westernes stílust kapott, új, zöldes színvilággal. Ami még mindenképpen előre mutató változás, az a talpas betűtípusoktól való újabb távolodás.
amazon1998.gif
A netes nyitás eredményeképpen már 1999-ben hatalmas sikereket könyvelhetett el az Amazon.com: 250 millió dollár feletti internetes forgalom, a The Times az év emberévé kiáltotta ki Jeff Bezost, az alapítót. Az ekkor létező közösségi portálok, amik főleg az olvasási élményeket osztották meg egymás között, első helyen kezelték az Amazon híreit, így véve elejét a különutas reklámkampányoknak. A magáért beszélő sikersztori nem igényelte, hogy költséges reklámfilmekbe invesztálják a nyereség egy részét, ehelyett inkább elindulhatott egy olyan belső fejlesztés, ami hamarosaan megszülte azokat az újításokat, amik trendkövetőkből trenddiktálókká léptették elő a céget.
jeffbezos-227x300.jpg
2000-től elsőként tudta bevállalni a freeshippinget, azaz a bizonyos tétel feletti vásárlás esetén ingyenes szállítást, és nem kereskedelmi, hanem lakossági tételek esetén. A 100 dolláros tételhatár ugyanis még ma is nagyon alacsonynak számít. Mindezzel együtt felvásárolt néhány egyéb céget, amivel a terméklistájára felkerültek cipők, ruhák, játékok. Nem titkolt szándékuk volt a nevük meghonosítása ezekben az elsődleges márkahordozó termékekben:
endless-274x300.jpg
amazon-marketplace-300x199.jpg
Egészen 2007-ig ragaszkodtak ehhez az irányvonalhoz, viszont miközben a webboltos könyvrendelési lehetőségükkel sikeresen elterjeszkedtek az összes lakott kontinensen, a többi termékükkel folyamatos konkurenciaharcba kerültek az e-bay-jel és a hasonlóan új, innovatív webes vállalkozásokkal. Marketing szempontjából lényeges, hogy az ezredfordulóra kialakult a máig használt logó:
amazon2000.gif
A leegyszerűsödött design könnyen olvasható karakterekkel teszi elsődlegessé magát a márkanevet, miközben a vidám színű nyíl egyszerre irányvonal, mosoly és hullám. Hasonlóan a Nike pipájához, ma már önmagában is megállja a helyét, a csomagküldő dobozain ez látható, bár flaviconként még az első „a” karakter alatt sárgállik. A letisztult formavilághoz állandósult a mai színvilág, végleg eltűnt a talpas betű, viszont a fejlődő webes tecnológiáknak köszönhetően mind a böngészés, mind a keresés egyre magasabb színvonalra emelkedett:
amazonsite2006.jpg
A közösségmédia is kiszélesedett, a fejlesztések során egyre többször alapoztak a felhasználók visszajelzéseire, ezzel erősítve a felhasználókat abban, hogy fontosnak érezzék magukat, és az általuk nyújtott reklámot.
amazonsite2007.jpg
A webshop szintén folyamatos fejlesztés alatt áll, a termékek már nem a márkahordozást szolgálják, hanem a felhasználók igényeit kívánja minél sokoldalúbban kielégíteni.
amazonsite2007.png
Már a 2007-es évben megjelentek a digitális termékek – hangos könyvek, e-bookok, játékok PC-re és más konzolokra –, és az ezek futtatására alkalmas eszközök is elérhetőkké váltak ugyanitt. Marketing szempontjából azonban nem ezek a fejlesztések hozták meg a végső áttörést, hanem az ebben az évben piacra dobott saját termékük, a Kindle e-book olvasó:
amazonkindle1-150x150.jpg
A kis e-köny olvasó szerkentyű a cég saját fájlformátumát részesíti előnyben, és emiatt az új trend követőit egyfajta kötelező hűséggel bélyegezte meg. A termékre fókuszált marketingtevékenység lett a cég vezélő iránya: a digitális olvasás vezérhajójaként egyszerre teremtette és falta a piacot. Új és új Kindle verziókkal rukkoltak elő, hatalmas ovációval, termékbemutatóval, népszerűsítő reklámokkal. A reklámokban is elsősorban a Kindle tulajdonosok nyilatkoznak, mint felhasználók beszélnek arról, nekik miért jó a termék. Az alábbi, bő másfél órás videóban együtt láthatjuk az Amazon.com médiás marketingjének legjavát, a reklámokat, és a gigantikus termékbemutató konferenciát: http://www.youtube.com/watch?v=VYi1jZXz9Kg&feature=share&list=FLOB9_3-n2jGxVxCBYHhfoTQ Alapvető kommunikációs forma a cég részéről, hogyha nem a felhasználó ajánl, akkor maga a cégalapító személyesen, saját személyével garantálva reklámoz. Ma már jól ötvözik az állandóság megnyugtató hatását az újdonság varázsával. Ugyanaz a vezér áll ki az újabb és újab Kindle termékekkel. Ugyanaz a logó és design vár a weboldlon, amin egyre újabb és korszerűbb szolgáltatások találhatók. A weboldal kinézete az elkövetkező években szinte alig észrevehető módosításokat kapott:
2008:
www_amazon_com_2008.jpg

2009:
amazon-com-2009.jpg
2010:
amazonsite2010.png
2011:
amazonsite2011.png
2011-től kezdi érztetni hatását az Amazon.com weboldalán a tabletek rohamos terjedése; az érintőképernyőhöz igazodó nagy ikongombos alkalmazások visszahatnak a weboldal design-jára, a reklámok által megszólított célközönség egyre inkább az Android operációs rendszert használó okostelefonosok és tabletesek. Megindul egy tényleges piaci verseny az e-könyv olvasók és tartalomszolgáltatók között. A legfőbb vetélytárs a Google, de a tabletgyártók is egyre-másra rukkolnak elő a saját e-bookjaikkal. 2013:
amazonsite2013.jpg
Idén végre sok tekintetben megújult az oldaldesign. A funkcionális fejléc a korábbihoz hasonló felépítéssel maradt meg, de a színvilága ismét változott, a világos, 3D hatásokkal elválasztott téregységek dominálnak. Száműzték az apróbetűs böngészési listákat, amik szinte teljesen használhatatlanok a kis képernyős okostelefonokon megjelenítve, maradt helyette a célszavas keresés lehetősége, és az androidos applikációk, amik segítségével kézhezállóbban lehet navigálni az oldalon böngészés és vásárlás esetén is. Látható tehát, hogy bár az Amazon.com tisztességes módon átvette a stafétát a webes kereskedelem terén, és saját szegmensében csodálatos eredményeket ért el, a számítástechnika és a webes alkalmazások egyéb területein pár év alatt idomulásra kényszerült az ottani fejlesztésekhez. Marketingjében példa értékű a közösségi média szerepe, a cég közvetlen hangvétele a vásárlókhoz, ahol kimondottan Jeff Bezos ajánlja a felhasználóknak az újdonságait, és termékén keresztül felhasználói hűségre kötelezi a Kindle tulajdonosait. A cég által levezényelt társadalmi változások azonban visszahatottak az Amazon.com-ra is, így az eddigi marketing már nem hat újnak, a kötödések kezdenek nyűggé átalakulni, amikor a konkurrensek által ajánlott termékek is kezdenek csábítóvá válni, és az emberi civilizáció sem végtelen, így lassan telítődik a piac. Mindezek természetes velejárója a trendek lehanyatlása, a cégek újjászületése, és a megújuló alapokon új termékek, új szolgáltatások – és ezzel együtt új marketingfogások – megjelenése. Munkámhoz az adatokat ahttp://www.youtube.com/watch?v=V5jmIx1DJyw&feature=share&list=FLOB9_3-n2jGxVxCBYHhfoTQ és a http://amazongenius.com/timeline-history-amazon-com/ oldalról szereztem, a képek egy további részét a Google képkeresőjével találtam.

Forrás: http://www.krystohans.abbcenter.com
2013-04-23 Kiss Tamás Péter NC-BFYWVK

Milyen e-könyv-olvasót vegyek?

E-könyv-olvasóból nem kisebb a választék, mint például tabletből, így nem könnyű eligazodni köztük. De nem is ördöngösség, most megmondjuk, mire figyeljen: e-tintásat vagy lcd-set, wifivel vagy 3G-vel, kicsit vagy nagyot? Nagyot nem tévedhet.


Amikor a hagyományos papírkönyvről elektronikusra áll át az ember, a legfontosabb kérdés, hogy milyen legyen az e-könyv-olvasó kijelzője: ragaszkodjunk az e-Inkhez vagy jó lesz az lcd is. A kérdés azért merül fel, mert találkozni az üzletekben e-könyv-olvasóként hirdetett, de lcd kijelzős gépekkel. Határozott álláspontunk erről, hogy e-könyv-olvasóról csak akkor beszélhetünk, ha az elektronikus tintás. Ha valaki lcd-t akar, vegyen tabletet, akkor legalább tudja is használni valamire, olvasásra ugyanis az nem alkalmas.
Mielőtt továbbmegyünk, elmagyarázzuk, mi az e-Ink, vagyis elektronikus tinta. A hagyományos értelemben vett e-könyv-olvasók kijelzője e-tintás, a technológiával a kijelző úgy működik, mint a hagyományos papír, legalábbis abban az értelemben, hogy nincs szüksége háttérvilágításra. A képpontokat, az ezekből összeálló betűket a felületéről visszaverődő fény teszi láthatóvá.
Mindez nagyon alacsony fogyasztással jár együtt, a képpontok ugyanis a helyükön maradnak, csak a tartalom átírásához kell áram. Ebből következik, hogy az akkumulátor csak akkor merül, ha lapozunk – ha hetekig az olvasó felé sem nézünk, alig merül egy picit. Ezzel szemben az lcd jó, ha fél napot kibír. Színes e-tinta is létezik, de komoly hátránya, hogy messze nem olyan szép és fényes, mint az lcd. A színes e-tintával kirajzolt képek leginkább a kifakult fényképekre hasonlítanak.
A monokróm kijelzők is nagyon sok árnyalatot tudnak megjeleníteni, ha tehát nem cél a színes képek nézegetése, tökéletesen megfelelnek ezek is. E-könyv-olvasót általában olvasásra veszünk, ha színes magazinokat vagy képeskönyveket szeretnénk nézegetni, akkor inkább tabletet vásároljunk. A kijelző felbontása elvileg nem sokat számít, hiszen az alacsonyabb felbontásúakon is tökéletesen lehet olvasni. De itt is igaz az általános elv, hogy minél nagyobb a felbontás, annál több információt tudnak besűríteni egy adott pontba, vagyis jobb, élesebb, kontrasztosabb lesz minden betű.

Mekkorát?

Az olvasók többsége hathüvelykes, ilyen a Kindle Paperwhite, a Nook, a Sony legtöbb olvasója, számos PocketBook, a Koobe és Wayteq termékei. Azért ekkora, mert ez elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy egy kézben is lehessen fogni, elég sok betű fér el a képernyőre, hogy ne kelljen túl sokat lapozni még úgy is, hogy olvashatóan nagy a szöveg. Vannak persze kivételek, a Kobo Mini és a PocketBook Mini csak öthüvelykes. Ezeket kézbe fogva már túl kicsinek tűnnek, cserébe akár a zsebünkbe is beleférnek, így nyáron sem kell hozzájuk táska.
A nagyobb olvasókat azoknak szánják, akik nem látják a kisebb betűket vagy egyszerűen fárasztóbb nekik apró betűkkel olvasni hosszú könyveket. Vagy akik irtóznak a lapozástól, hiszen egy nagyobb kijelzőn több szöveg fér el ugyanakkora betűmérettel. Ilyen volt a már nem gyártott Kindle DX, és ilyen most például a Koobe Icarus 8, vagy Onyx Boox M92.

Érintőkijelző és billentyűzet

A következő kérdés, amit el kell dönteni, hogy akarunk-e érintőkijelzőt. Az első e-könyv-olvasók természetesen nem érintőkijelzősök voltak, menügombokkal, nyilakkal kellett navigálni, és nem volt ritka, hogy teljes billentyűzetet tettek a készülékre. Az Amazon híres Kindle Keyboard olvasója is ilyen volt.
A gyártók azóta rájöttek, hogy a felhasználók nagyon ritkán használták a billentyűzetet, ami csak felesleges helyet foglal az olvasókon, a navigálást és írást máshogy is meg lehet oldani. Mára már nagyjából ki is haltak a billentyűzetes olvasók. Érintőkijelzővel sokkal kényelmesebb és könnyebb navigálni a menüpontok között. Írni is egyszerűbb, hiszen csak meg kell érinteni az adott betűt, nem kell odalépkedni a kurzorral. Attól sem kell félni, hogy olvasás közben véletlenül megnyomjuk a kijelzőt, és elnavigálunk valamilyen ismeretlen helyre. A legtöbb olvasóban van olyan funkció, amellyel kikapcsolhatjuk, hogy az érintésre reagáljon. Érintőkijelzős az Amazon Kindle Paperwhite, Nook Simple Touch és GlowLight, a Kobo Glo, az Icarus Illumina.
Kindle-Paperwhite1
Kindle PaperwhiteFotó: amazon.com
A készülékek nagyot fejlődtek a néhány évvel ezelőtti modellekhez képest. Akkoriban még nem volt ritka az olyan olvasó, amely kínkeservesen lapozott, csigatempóban töltötte be a következő oldalt, élvezhetetlenné téve az olvasást. Manapság már a legolcsóbb készülékeknél is gyors a lapozás. Nem árt azért kipróbálni vásárlás előtt, főleg az ismeretlen márkájú olvasóknál.

Milyen extrákkal?

Figyeljünk arra, hogy a lapozógombok mennyire vannak kényelmesen elérhető helyen. A leggyakoribb, hogy az olvasó oldalára helyezik, általában az előrelapozó gomb nagyobb, a visszalapozó kisebb. Egyes készülékeken mindkét oldalt vannak gombok, ha választhatunk, inkább ilyet vegyünk, mert így azt bármelyik kézbe fogva tudunk lapozni.
Nem árt, ha állítható a betűméret, így a lehető legkényelmesebben tudunk olvasni. Az sem biztos, hogy minden könyvet ugyanazzal a betűmérettel szeretnénk olvasni és lehet, hogy esete, fáradtan, inkább nagyítunk rajta. Arra figyeljen, hogy a betűméret átállításánál az olvasó képes legyen átszerkeszteni a szöveget úgy, hogy az megfeleljen a képernyő méretének. Elég bosszantó, ha nagyobb betűknél csak az oldal felét látni, mintha egy lappat takartuk volna le a másik felét.
Lényeges kérdés az internetkapcsolat: a legtöbb olvasóban csak wifi van, de néhánnyal 3G-vel is lehet az internetre kapcsolódni. Sok olvasóban van valamilyen kezdetleges böngésző, amivel elvileg lehet netezni is, csak nem érdemes, mert lassú és nem erre van kitalálva a rendszer. Az olvasónak azért van szüksége internetkapcsolatra, hogy könyveket vásároljunk és töltsünk le online könyvesboltokból. Ehhez bőven elég a wifi, nehezen elképzelhető, hogy pont akkor lesz égető szükségünk egy adott könyvre, amit máshogyan nem tudunk megszerezni, amikor tartósan nem vagyunk wifiközelben. A 3G-s olvasók amúgy is sokkal drágábbak.
Az olvasók többsége néhány gigabájtos belső tárhellyel rendelkezik, kevés olyan készüléket látunk, amelynél ez kisebb, mint négy gigabájt. Ekkora helyre nagyjából háromezer könyvet tudunk feltölteni, ami bőven elég mindenre. Ha mégsem, a nagyobb gyártóknál felhőben is tárolhatjuk könyvtárunkat. Egyre több termékben van microSD-kártya-slot, amivel akár megsokszorozhatjuk a tárhelyet.
Majdnem mindegyik olvasóban van mp3-lejátszó, ezzel gyakorlatilag bármilyen mp3-fájlt le lehet játszani. A minőség általában csapnivaló, hiszen az olvasót nem erre tervezték, de akár hasznos is lehet egy ilyen funkció. Lehet ugyanis hangoskönyvet hallgatni, ehhez nem kell, hogy tisztán szóljanak a magas és a mély hangok; elég, ha kellemesen szól a művész hangja, amint kedvenc novellánkat vagy versünket olvassa.
Egyre több az olyan olvasó, amelyben beépített lámpa van, tehát akár sötétben is lehet vele olvasni. Több ilyet is kipróbáltunk, például a Kindle Paperwhite-ot, a Koobe Icarus Illumina HD-t, és arra jutottunk, hogy igen, van értelme ennek a fejlesztésnek. Igazán kényelmes és a mellettünk fekvőt sem zavarjuk a lámpa fényével, ha így olvasunk, ráadásul nem fárasztja jobban a szemet, mint az éjjeli lámpa. Cserébe gyorsabban merül az akkumulátor, így gyakrabban kell tölteni.

Formátumháború

A letölthető könyvek formátumánál jutunk el az igazán kényes kérdésekhez, ugyanis nem létezik olyan, hogy egységes e-könyv-formátum. A nagyobb gyártók azzal próbálják magukhoz kötni a felhasználókat, hogy saját formátumot támogatnak. Ha például Kindle-ünk van, de később Nookra váltunk, a Kindle Store-on keresztül vásárolt könyveink nem működnek majd.
Az ingyen letölthető könyvekkel persze más a helyzet, ezeket egyrészt számtalan formátumban lehet beszerezni, másrészt szabadon konvertálhatóak is. Egy pdf-ből könnyedén csinálunk mobit, és egy epubból txt-t. Átalakítani persze csak akkor lehet a fájlokat, ha nincs rajtuk másolásvédelem, márpedig az online könyvesboltokban vásárolt könyvek nagy részén van. Nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy a nagyobb gyártók általában ragaszkodnak saját formátumaikhoz, legfeljebb egy-két másikat, például pdf-et hajlandók bevenni. A kisebbek ennél sokkal rugalmasabbak, náluk gyakorlatilag nincs megkötés, szinte bármit felismernek. Azt tanácsoljuk, nézzen körül az e-könyveket árusító boltokban, hogy milyen formátumban lehet megvásárolni azokat a könyveket, amelyek érdeklik. És töltse le a Calibre nevű alkalmazást, amellyel szinte bármiről bármire lehet konvertálni.

Nem tévedhet nagyot

Ha mindezt végiggondoltuk, kiderül, hogy olvasók terén azért nincs akkora nagy szórás a piacon kapható készülékek között, mint például a tableteknél. Itt még a legnagyobb gyártók legjobb termékei is annyiba kerülnek, mint a kisebbek olvasói. Az Amazon a Kindle olvasóval úgy robbant be a piacra néhány évvel ezelőtt, hogy az egyik legjobb terméket kezdte el árulni szinte a legolcsóbban. Őket követte a Barnes & Noble a Nook olvasóval, teljesen forradalmasítva a piacot.
Ma már szinte eltűntek a piactól a drága és lassú olvasók, amelyekkel még akár másfél-két évvel ezelőtt is találkozhattunk. Itt is azt mondjuk, mint minden kütyüvásárlás előtt: nézze meg, tapogassa meg, mert hiába szuper a specifikációja, ha egyszerűen nem tetszik és utálja használni. Megnyugtatásul azt tudjuk mondani, hogy nagyjából 25-35 ezer forint közötti pénzt szánva a dologra, nagyot nem tévedhetünk.
Forrás: http://index.hu

2013. december 2., hétfő

Drónok a kultúráért

Nem légből kapott hírek: pár év múlva a kultúra az égből potyog - remélem, nem a járókelők fejére  Ha jó ütemben halad a fejlesztés, az Amazon ki"száll"ítása hamarosan már ember nélkül, robotizált folyamaton keresztül lesz megoldott, elmúlnak a németországihoz hasonló incidensek (ld. korábbi bejegyzésünket alább!), viszont ha már robotok gyártják majd a robotokat is, egykettőre kimennek a divatból a kétkezi munkások (de legalább lesz idejük olvasni  ) !